Tőkés Andrásnak, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Maros megyei szervezete elnökének kezdeményezésére nov. 2-tól az oktatási törvény kisebbségellenes előírásai elleni "éhségsztrájk-lánc" indult Marosvásárhelyen. Ezen a napon Zonda Attila, az RMDSZ megyei elnöke, Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, Tonk Sándor, az RMDSZ megyei oktatási alelnöke és Tőkés András vállalt 24 órás éhségsztrájkot. Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke szolidaritását fejezte ki az akcióval, közölte, hogy Kolozsváron is elindítják a láncot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Romániai Magyar Pedagógusok Maros megyei szervezete és az egyházak nov. 2-a és dec. 3-a között Ima- és böjthónapot hirdettek meg az anyanyelvi oktatásért, a magyar szakiskolákért, a magyar egyetemért. Tőkés András a marosvásárhelyi Népújságban így írt erről: "Imádkozni fogunk, hogy minél több román ember megértse igazi szándékainkat és támogasson bennünket igazságos harcunkban, hogy bennünk is gyarapodjon a szeretet embertársaink iránt, hogy legyőzhessük előítéleteinket másokkal szemben..." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./
1997. március 15.
Márc. 19-én nyílt meg Marosvásárheyen a Pro Európa Liga rendezésében a Tolerancia Hetének harmadik rendezvénysorozata. A számos nemzetközi alapítvány (Heinrich Böll, Bilance) és a Phare-program által támogatott egyhetes rendezvény minden évben a tragikus 1990. márciusi eseményekre emlékeztetve hirdeti a nemzetek és nemzetiségek közötti toleranciát és megbékélést. A szervező Pro Európa Liga nevében Smaranda Enache és Csíki Boldizsár társelnökök nyitották meg a rendezvényt, amelyen a román államelnökséget Luminita Petrescu tanácsos, a kormányt pedig Tokay György kisebbségvédelmi miniszter képviselte. Tokay György beszédében hangoztatta, hogy ha a kormány egyelőre nem képes anyagi jólétet biztosítani az állampolgároknak, legalább lelki komfortot kell nyújtania, biztosítván azt, hogy az ország minden állampolgára otthon érezhesse magát hazájában. A megnyitón szólt a részvevőkhöz Fodor Imre, a város polgármestere, Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke és Burkhardt Árpád alprefektus. A rendezvénysorozat fő eseménye a márc. 19-én kezdődött Interkulturális Fórum, amelyen romániai és külföldi politikusok, jeles személyiségek vesznek részt. Márc. 22-én Hogyan történhetett? címmel Smaranda Enache, Domokos Géza, Kincses Előd, Verestóy Attila és Nicolae S. Dumitru emlékeznek a hét évvel ezelőtt történtekre. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy jogi úton kell eljutni az igazsághoz, az igazi bűnösök felelősségre vonásával. Márc. 23-án diákfórumon fiatalok vitatkoznak arról, miként juthatunk el a monológtól a párbeszédig. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 20., 991. sz./
1997. szeptember 17.
Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke arról tájékoztatott, hogy megérkezett Tokay György kisebbségvédelmi miniszter aláírásával az átirat arról, hogy el kell helyezni a többnyelvű helységnévtáblákat. Maros megyében 219 településen haladja meg a magyar lakosság arány a 20 százalékot. Az átiratban szerepelnek a magyar helységnevek is, ezek a történelmi nevek, nem a román elnevezések tükörfordításai. A táblákat az útügyieknek kell elhelyezni, de ők jelezték, hogy a táblákra kijelölt keretük kimerült, ezért a táblákat a helyi költségvetésből kell kifizetni. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./
1997. november 2.
Nov. 6-8-a között rendezik meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban a III. Nemzetközi Könyvvásárt. A megnyitón többek között Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Toganel Ioan, a Maros megyei Tanács elnöke, Fodor Imre marosvásárhelyi és dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármesterek és Bart István, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke köszöntik a megjelenteket. A könyvvásáron a Tinivár (Kolozsvár), a Kriterion (Bukarest), a Pallas-Akadémia (Csíkszereda), a Komp-Press (Kolozsvár), Pro-Print (Csíkszereda), a Polis (Kolozsvár), a Bon Ami (Sepsiszentgyörgy), a Kalligram (Pozsony), a Forum (Újvidék), továbbá a marosvásárhelyi Impress és Mentor kiadók jelentkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1998. szeptember 1.
A központi költségvetésből Maros megyének kiutalt összegek országos szinten igen kevésnek minősíthető. Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke szerint ennek két oka van: az 1992-es helyhatósági választások következtében a Maros Megyei Tanács a helyi politikai erőviszonyok okozta "patt-helyzet" miatt nagyon későn, csak 1993 februárjában alakult meg, így a tanács a már leosztott központi költségvetés megmaradt összegeiből gazdálkodhatott. A második ok egyszerűen az, hogy Marosvásárhely polgármestere magyar. Az alelnök úgy véli: a kényszeregyensúly megteremtése érdekében lett a megyei tanács elnöke román nemzetiségű. Kényes helyzet alakult ki a megyei tanácsban, mert "a mai napig bizalmatlanul, gyanakvással fogadnak bármely olyan javaslatot, ami RMDSZ-oldalról fogalmazódik meg". A megyei prefektusok többsége úgy viselkedik, mint a hajdani első titkárok. A jelenlegi hatalom is központosító jellegű, a parasztpárti prefektusok lemondással fenyegetőznek, ha nem ruházzák fel őket szélesebb hatáskörrel. /Szentgyörgyi László: Kényszeregyensúly és hátrányos megkülönböztetés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./
1998. november 2.
Okt. 31-én az RMDSZ Marosvásárhelyen önkormányzati tanácskozást tartott. Az eszmecserén RMDSZ kormány-tisztségviselők, polgármesterek és alpolgármesterek vettek részt. Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatóját követően a parlamenti és kormányzati tisztségviselők szóltak az önkormányzati reform helyzetéről, majd a magyar polgármesterek és alpolgármesterek ismertették véleményüket, problémáikat. Markó Béla elmondta: mivel a helyhatósági választások óta eltelt két év, ideje volt, hogy elemezzék a polgármesterek tevékenységét. A román sajtó képviselőit valójában nem a tanácskozás témája érdekelte, inkább az önálló magyar egyetem, a Csapó József autonómia-statútuma, kétnyelvű feliratok külalakja, az önkormányzat, Csernáton stb. kérdéseit feszegették. Takács Csaba arról tájékoztatott, hogy a tanácskozóra nyolcvanoldalas dokumentációs anyagot készítettek, amely tartalmazza például a belföldi és nemzetközi pályázatok jegyzékét, a 89 óta kiadott kormányrendeletek, határozatok, törvények jegyzékét, címlistákat, amelyek felvilágosítják az önkormányzati tisztségviselőket, hogy valamely kérdésben hova fordulhatnak; megismerhetik regionális, vagy helyi településfejlesztési programokat, olyan belső és külső pénzforrásokat, amelyek segítségével a jelenlegi körülmények között is kompetitív tevékenységet folytathatnak. Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, hogy ezután legalább félévenként találkozni fognak. /Mózes Edith: RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./
1999. augusztus 2.
Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke közleményben tiltakozott az ellen, hogy a koalíciós megállapodás és a törvényes rendelkezések ellenére egyre több olyan tisztséget, amelyek közintézmények vezetői beosztásában magyarokat illetnének meg, románoknak, esetenként szélsőséges nacionalistáknak ítélnek meg. Példaként a Filharmóniát említették egyetlen olyan marosvásárhelyi közintézményt, amelynek élén eddig magyar szakember állt. A megyei tanács végül is román nemzetiségűt nevezett ki az igazgatói székbe. Úgyszintén a megyei tanács állandó bürójába Tatár Béla, a MADISZ képviselője helyett Adrian Moisoiu, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt támogatottja került. "Mivel a romániai, a Maros megyei magyarok nem fogadják el ezt a helyzetet, kénytelenek leszünk törvényes érdekeink és a jogállamiság védelmében ezentúl új politikai és jogi eszközöket felhasználni." - áll a közleményben. /Maros megyében is mellőzik a magyarokat, áll a Maros megyei RMDSZ közleményében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
2000. március 25.
Márc. 25-én Kolozsváron volt a "A Romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón" című rendezvénysorozat első találkozója "Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás" témakörben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tartott vitaindítót, majd Horváth István kolozsvári szociológus az 1994-2000 közötti időszak közvélemény-kutatásainak mutatóit ismertette. Az előadók között volt Takács Csaba ügyvezető elnö, Borbély László ügyvezető alelnök, területrendezési államtitkár, Cornel Nistorescu, az Evenimentul Zilei bukaresti napilap igazgatója (A román társadalom reakciója címmel), Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus, Bakk Miklós politikai elemző, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke, Makkay József, a kolozsvári Szabadság főszerkesztő-helyettese és Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke. A következő rendezvényt áprilisban tartják. /Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás - szimpózium Kolozsváron. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 27. - 1688. sz./
2000. május 15.
Máj. 13-án zárt ajtók mögött tartott rendkívüli ülést az RMDSZ Maros megyei szervezetének döntéshozó testülete, a Területi Képviselők Tanácsa (TKT). Az értekezlet után Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nehezére esik nem válaszolni Kincses Előd legutóbbi kijelentéseire, mégis tartózkodik a véleménynyilvánítástól, mert úgy gondolja, jelenleg nem a polémia korszakát éli az RMDSZ, hanem a választási kampányét. Markó kifejtette, hogy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártról nagyon rossz a véleménye, és elítéli azokat a magyar embereket, akik az RMSZDP listáján jelöltették magukat. E párt csak a választások idején jelenik meg a politikai színtéren, és az a célja, hogy megossza a magyarságot, de ez általában nem sikerül neki. A pártot 1990-ben azért hozták létre, hogy megbontsa az erdélyi magyarság egységét. Köztudott, hogy ez a párt erkölcsi és talán más természetű támogatást is kapott azoktól, akiknek ez érdeke. - Székelyudvarhelyen nem egy új magyar párt, hanem csak egy egyesület jött létre, mely külön listát állított az önkormányzati választásra. "Ehhez joga van, de a cél ugyancsak a magyarság megosztása", mondotta a szövetségi elnök. - Dr. Kelemen Atilla, a TKT elnöke, ideiglenesen megbízott megyei elnök elmondta, hogy máj. 13-án a TKT megválasztotta az ügyvezető elnökséget és kijelölte az új kampánystábot. Az ideiglenesség arra vonatkozik, hogy közvetlenül az önkormányzati választás után Maros megyében küldöttgyűlést tartanak, várhatóan június 30-án, ahol megválasztják az új megyei RMDSZ-elnököt. Az új ideiglenes ügyvezető elnök Tatár Béla, alelnökök: Gál Éva (szervezés), dr. Kakassy Sándor (Dicsőszentmárton), dr. Iszlai Árpád (Szászrégen), dr. Benedek Erzsébet - önkormányzati alelnökök; dr. Benedek Imre (szociális ügyek, egészségvédelem), Kiss Annamária (kultúra, ifjúság). Kincses Előd ügyvezető elnöke, Szente Ibolya pénteken beadta lemondását. Az eddigi ügyvezető elnökségből senkit nem választottak be az új, ideiglenes elnökségbe. A TKT áttekintette a kampány jelenlegi helyzetét. Az RMDSZ-nek Maros megyében 51 polgármester-jelöltje van, és hetven helységben van részleges vagy teljes tanácsosi lajstroma, hatvanban teljes listával indul a szövetség. Összesen 1033 tanácsosjelölt indul Maros megyében a júniusi megmérettetésen, akik ellen sehol nem nyújtottak be óvást. A megyei kampánystáb elnökévé Virág Györgyöt, a Maros megyei tanács eddigi alelnökét nevezték ki. - Máj. 12-én a megyei elnöki és kampánystáb-elnöki tisztségéből felfüggesztett Kincses Előd tartott sajtótájékoztatót. Elmondta: felfüggesztését törvénytelennek tartja, de a törvényszéki jogorvoslat helyett inkább a szövetségen belül keresi a megoldást; felkéri az Operatív Tanácsot, vizsgálja felül döntését, s ha ez nem jár eredménnyel, úgy a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT) fordul. A helyette kinevezett Kelemen Atillával az önkormányzati választások előtt nem kíván vitázni, de június ötödike után visszaköveteli megyei elnöki helyét, mert jogtalanul állították félre, addig ennél fontosabb az önkormányzati választások jó kimenetele. /(Máthé Éva): Kampánycirkuszok. Kizárólag a választásra koncentrálnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2000. május 24.
A következő Anyanyelvi Konferencia aug. 10-15-e között Marosvásárhely lesz. A napokban Pomogáts Béla, a Társaság elnöke a város vendége volt, aki Sütő Andrással, Virág Györggyel, a Maros Megyei Tanács alelnökével és Fodor Imre polgármesterrel, no meg a helyi szervezőkkel találkozott. Az Anyanyelvi Konferenciát (melyből később kinőtt A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága) nagy küzdelmek árán az 1960-as években Lőrincze Lajos jeles nyelvész alapította. Célkitűzése mindig az volt, hogy a Magyarország határain túl élő magyarság anyanyelvi és kulturális identitását segítse őrizni, ápolni és fejleszteni. Az elmúlt harminc esztendő során az egyes Anyanyelvi Konferenciák az összmagyarság szellemi életének kiemelkedő mérföldkövei voltak: 1970-ben Budapesten és Debrecenben, 1974-ben Szombathelyen, 1977-ben Budapesten, 1981-ben Pécsett, 1985-ben Veszprémben, 1989-ben Esztergomban és 1966-ban Egerben tartották meg a találkozókat. Az Anyanyelvi Konferencia időszaki tanácskozásokat, oktatási-, kulturális, gyermek- és ifjúsági táborokat, tanfolyamokat szervez, foglalkozik még a diákcsere mozgalommal, a pedagógusok, könyvtárosok, levéltárosok, újságírók és más szakemberek képzésével, akik elsősorban a nemzeti kultúra fenntartását és továbbadását tekintik céljuknak. Ezenkívül könyvkiadással is foglalkozik és negyedévenként megjelenteti a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. Az Anyanyelvi Konferencia a világ minden részében élő magyarság lelki és szellemi egységének a helyreállítását tekinti feladatának. /Máthé Éva: Mit kell tudni az Anyanyelvi Konferenciáról? Őrizni, ápolni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2000. július 7.
Harmadszorra sikerült megválasztani Maros megye tanácsának vezető testületeit. Az RMDSZ mint a megye legerősebb politikai szervezete, magának követelte a megyei tanács elnöki tisztségét. Ehhez az RMDSZ 17 szavazata mellé még legalább öt "más" szavazatra is szükség volt. Ezt a Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) vállalta. Így a júl. 6-i szavazás eredménye: tíz év után Virág György személyében magyar tanácselnöke van a megyének, (23 szavazattal), két alelnöke pedig Toganel Ioan (28) és Vasluian Ioan (24). A szavazás előtt Teodor Giurgea /PUNR/ kifejtette: megengedhetetlen, hogy egy megyét egy kisebbség képviselője vezessen, emiatt 10 órakor még az ortodox templom harangjait is meghúzták. - Virág György székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat. A megyei tanács állandó bizottsága 9 tagú lett. Az elnök és a két alelnök mellett két RMDSZ-es /Dónáth Adél és Benedek Imre / is tagja az állandó bizottságnak. - Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke a Népújságnak elmondta: Nagy sikernek könyveljük el, hogy Virág György lett a megyei tanács elnöke. Ezzel az RMDSZ politikai súlya felértékelődik. Maros megyében az RMDSZ 29 polgármesterének, 43 alpolgármesterének, 459 tanácsosának egyáltalán nem mindegy, hogy Virág György irodájában intézheti a választások által rábízott dolgokat vagy másutt. /(mózes) [Mózes Edit]: Virág György lett az elnök. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./
2000. július 31.
Orbán Viktor miniszterelnök júl. 28-án délután érkezett Marosvásárhelyre. A repülőtéren a magyar kormányfőt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Markó Béla RMDSZ-elnök és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke fogadta. Jelen volt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Kelemen Attila parlamenti képviselő, Maros megyei RMDSZ-elnök is. Megérkezése után, 28-án este Orbán és Markó az RMDSZ marosvásárhelyi szövetségi elnöki hivatalában csaknem kétórás tárgyalást folytatott. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Orbán elmondta: megvitatták az Emil Constantinescu elnök visszalépésével előállt új romániai belpolitikai helyzetet, és áttekintették, hogyan készül az RMDSZ az őszi parlamenti- és elnökválasztásra. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, az RMDSZ összességében sikeresen szerepelt a júniusi helyhatósági választásokon, több polgármesteri és tanácsosi helyet szerzett, mint 1996-ban. A státustörvényt nem vitatták meg részletesen, hiszen az még kidolgozás alatt áll. Végleges formájáról ősszel magas szintű politikai egyeztetés után a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) döntenek. A magyar kormányfő a késő esti órákban érkezett Marosvásárhelyről Tusnádfürdőre. - Ugyancsak jún. 28-án került sor Sepsiszentgyörgyön Martonyi János magyar és Petre Roman román külügyminiszterek találkozójára. Petre Roman hivatalos volt Tusnádfürdőre, ám a meghívást a legtöbb román kormánytaghoz és vezető politikushoz hasonlóan ő is lemondta. Ehelyett azt ajánlotta Martonyinak, hogy Tusnádfürdőtől mintegy harminc kilométerre, Sepsiszentgyörgyön, vacsorával egybekötve tárgyaljanak. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2000. szeptember 7.
Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének a helyhatósági választások miatti bonyodalmak nyomán menesztett volt elnöke szept. 5-én ügyvédi irodájában sajtótájékoztatót tartott. Kincses előreláthatólag nem kerül rá a Maros megyei parlamenti választási listára, melyről véglegesen a szeptember 16-i megyei küldöttgyűlés dönt. Kincses elmondta: szerinte a jelölés Maros megyében "választási komédiának" tekinthető. Azt állította, hogy a tagság azért nem vett részt nagyobb számban a jelölő gyűléseken, mert ezeket több esetben még a sajtóban sem hirdették meg, tehát csak a jelenlegi tisztségviselők baráti köre tudott ezekről. A jelölő gyűléseken több helyen azt mondták a jelenlevőknek, hogy Kincses Előd nem lehet jelölt, mert kettős, magyar-román állampolgársága van. Kincses emlékeztetett: négy évvel ezelőtt is jelölt volt, akkor a kettős állampolgárság nem volt akadálya ennek. Ion Ratiu, Ilie Nastase és mások is voltak ilyen helyzetben. - Virág György, a Maros megyei tanács elnöke, a Területi Választási Bizottság elnöke minderről kifejtette: az Alkotmány szerint csak az lehet közképviseleti személy, aki csakis román állampolgársággal rendelkezik. Virág szerint megtörténhet, hogy az utolsó métereken megóvhatják valakik az egész RMDSZ-listát amiatt, hogy egy ilyen hiba van benne. /Máthé Éva: Kincses Előd nem nyugszik bele kudarcába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2000. október 28.
A Maros Megyei Tanács legutóbbi sajtótájékoztatóján Virág György, a megyei tanács elnöke beszámolt arról, hogy a megye öt független, magyar nemzetiségű polgármestere visszatért az RMDSZ-be. Ezeket a függetleneket előzően a PDSR megkereste azzal, hogy bizonyos támogatás fejében térjenek át hozzájuk, de ők ezt megtagadták. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt a választások idején tárgyalt velük. /Máthé Éva: Hazatértek a "tékozló fiúk" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2000. november 6.
A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége és a Francia-Román Nemzetközi Alapítvány segítségével Segesváron nov. 3-án emlékművet, 45 keresztet állítottak azon magyar honvédeknek, akik a második világháború idején, illetve közvetlenül azután vesztették életüket, és tömegsírban nyugszanak. Az emlékmű-avatáson jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium több képviselője, román részről Adrian Nastase, a PDSR alelnöke, az említett alapítvány tiszteletbeli elnöke, a román Nemzetvédelmi Minisztérium több képviselője, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Burkhárdt Árpád alprefektus és mások. Az ünnepségen eljátszották a két ország himnuszát, díszlövéssel tisztelegtek a hősök emlékének. Az emlékmű állítása nem utolsó sorban a segesvári RMDSZ-szervezet érdeme. Elnöke, Gál Barna ismertette a 45 kereszt történetét. /Emlékművet állítottak a magyar honvédeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az 1944. okt. 7-9-e között Magyarlónán és környékén elesett magyar katonák emlékére emelt kopjafát koszorúzta meg nov. 4-én dr. Béres Béla, magyar földművelésügyi és fejlesztési minisztériumi kabinetfőnök, Szelekovszky Ernő, a magyar honvédelmi minisztériumi főosztályvezető, valamint Keresztes Tibor honvédelmi minisztériumi tanácsos. Dr. Béres Béla elmondta, hogy hétszeres szovjet túlerővel szemben tartották magukat a honvédek Tordánál. Magyarlóna körül is kemény harcok folytak. "Akár a Don-kanyarban papírcsizmákban küzdő katonákról, erről a történelmi tényről is 1990-ig az anyaországban sem lehetett megemlékezni, és csak az utóbbi évtizedben emeltek Magyarországon második világháborús emlékműveket" - tette hozzá. A delegáció előzőleg Segesváron koszorúzta meg a magyar hadifoglyok újonnan átadott segesvári temetőjében állított emlékművet, majd Brassóföldváron kereste fel az egykori fogolytáborban elhunyt magyar katonák félig elkészült emlékművét, amelynek véglegesítését a helyi polgármester akadályozta meg törvénytelen akciójával: utasítására ledöntötték az emlékművet. "A NATO-ba és az Európai Unióba ilyen, és ehhez hasonló civilizálatlan tettekkel lehetetlen bejutni" - hangsúlyozta a magyar delegáció vezetője. /Salamon Márton László: Megkoszorúzták a magyarlónai emlékművet. Segesváron román katonazenekar játszotta el a magyar himnuszt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2001. május 19.
Máj. 18-19-én Marosvásárhelyen szemináriumot tart a Project on Ethnic Relations amerikai nemkormányzati szervezet és a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. Témája: a helyhatósági törvény alkalmazása a kisebbségi anyanyelvhasználat területén. Eredetileg Octav Cosmanca miniszter is jelezte részvételét, végül azonban munkatársa képviseli. Várták Vasile Dancu köztájékoztatásügyi minisztert is, aki azonban lemondta részvételét. 18-án előadást tartott többek között Frunda György szenátor, Markó Attila helyettes államtitkár és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke. /(Máthé Éva): Kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban - PER-rendezvény Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2001. június 23.
Ellenezzük azt, hogy a közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásai kiiktassák a hivatalos román nyelvet - mondta Virginia Vedinas, a közigazgatási minisztérium államtitkára jún. 22-én a Project on Ethnic Relations (PER) szervezte egynapos marosvásárhelyi szemináriumon. A rendezvényen többek között jelen volt Ioan Toganel, Maros megye prefektusa, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere és Borbély László parlamenti képviselő. Ioan Toganel kifejtette: 25-30 Maros megyei községben még a törvény megjelenése előtt magyar nyelven tartották a helyi tanács üléseit, hisz a magyar lakosság aránya meghaladja a 85-90 százalékot. Véleménye szerint egy külön hivatalos iratra lenne szükség, amely pontosan meghatározná a magyar településnevek fordítását. Fodor Imre alpolgármester úgy vélekedett, nincs szükség újabb pontosításokra a törvény alkalmazását illetően. Borbély László emlékeztetett: a marosvásárhelyi márciusi interetnikus konfliktus a Tudor negyedi magyar felirat miatt robbant ki. /Kiss Olivér: Kisebbségi PER-szeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2001. október 27.
(Marosvásárhelyen megtartották meg a Pro Europa Liga egyik legsikeresebb programja, a Demokrácia Kollégiuma megnyitóját. Eddig - hét év alatt - több mint 160 Maros megyei magyar, román és más nemzetiségű tanuló és diák végezte el a tanfolyamot. Az idei kollégistákat Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Smaranda Enache és Csíky Boldizsár. Az oktatási keretben a fiatalok főleg azt tanulhatják meg, hogy elviseljék és tiszteletben tartsák a másságot. /(Máthé Éva): Demokrácia Kollégiuma - nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2001. december 11.
A bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció apácáinak a Csereháti Kisegítő Iskolába karhatalmi erőkkel történő beköltöztetése elleni tiltakozásul Csereháti Napokat szervezett december 9-én a Székelyudvarhely-szombatfalvi református gyülekezet lelkésze, Hegyi Sándor. Mint ismeretes, a csereháti ingatlan svájci adományokból épült iskolás korú udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára, de az adományozó alapítvány akkori vezetője, Cyrill Bürger a bukaresti székhelyű francia-román építtető cégnek, az Aris Industrie-nek ajándékozta - máig tisztázatlan indíttatásból -, amely aztán a félkész épületet a székelyudvarhelyi önkormányzat vehemens tiltakozása ellenére továbbadományozta a Bukarestben frissiben bejegyzett görög katolikus apácarendnek. Az apácák idővel 60 román ajkú gyermeket telepítettek be az épületbe, mialatt több politikai szó- és nyilatkozatváltás, parlamenti interpelláció és tucatnyi per tárgyát képezte az eset. Legutóbbi székelyudvarhelyi látogatásán maga Ion Iliescu államfő kereste fel az iskolát, ahol a város polgármesterével folytatott zárt tárgyaláson - a kiszivárgott információk szerint - egyoldalú ajánlatokat tett a csereháti ügy lezárására. A mostani rendezvényre több székelyföldi településről érkeztek az udvarhelyiek tiltakozását felvállaló küldöttségek. Így jelen volt és beszédet mondott: Borsos Géza Hargita megyei tanácsos Gyergyócsomafalváról, Krizbai Imre református tiszteletes Barótról, Kincses Előd ügyvéd és Kolcsár Sándor unitárius esperes Marosvásárhelyről, Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnök, a Maros Megyei Tanács tagja. A nyilatkozatban, amelyet a jelen lévő tiltakozók egyöntetűen elfogadtak, Hegyi Sándor tiszteletes felhívást intézett az RMDSZ-politikusokhoz, hogy számoljanak be arról, mit tettek Cserehátért, a magyar nemzeti közösség figyelmét felhívta az RMDSZ-en belüli visszás folyamatokra. /Z. Nagy István: Csereháti Napok - negyedszer. A betelepítés immáron tény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./
2002. január 8.
Az Erdélyi Napló körinterjút készített marosvásárhelyi közéleti személyiségekkel az elmúlt esztendő legfontosabb politikai történéseiről. Minden megkérdezett szívesen nyilatkozott, kivéve az RMDSZ szövetségi elnökét. Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanára, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke: "A 2001-es esztendő legfontosabb, korszakalkotónak tekinthető megvalósításainak tekintem az egyetemalapítást és a státustörvény kidolgozását, elfogadtatását… A státustörvény megléte, úgy tapasztalom és érzem, jelentősen javított az erdélyi magyarság közérzetén." Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az új közigazgatási törvény – minden hiányossága ellenére – a helyi autonómia megteremtéséért folytatott küzdelem igen fontos állomása lehet. Kiemelte a diakóniai központ megnyitását, valamint a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak a beindítását. Szeretné, ha az RMDSZ-ben megvalósulna a pluralizmus. Kerekes Károly képviselő: "A nemzetben gondolkodók számára az elmúlt év legjelentősebb eseménye kétségtelenül a magyarországi státustörvény volt… Ezért köszönet illeti a jelenlegi magyar kormányt, mindazokat a politikai erőket, akik a törvény megszületésében közreműködtek. " Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke: "Az elmúlt esztendőben a romániai politikai életre igencsak rányomta bélyegét az a kettősség, amely az Iliescu– Nastase hatalmi tandem megnyilvánulásait jellemzi. Másképpen nyilatkoznak külföldön és a nyugati politikusok előtt, és megint másképpen a határokon belül. " Szeretné, ha az RMDSZ végre képessé válna valódi érdekképviseleti szerepének ellátására." Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke: "A közigazgatás terén dolgozóként visszatekintve egyértelmű, hogy az elmúlt esztendő legjelentősebb eseményének a 215-ös törvény elfogadását tartom." Romániában a gazdasági reform nem történt meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője megtagadta, hogy az Erdélyi Naplónak nyilatkozzék. Döntését azzal indokolta, hogy a hetilapban számos olyan, személyét érintő írás jelent meg, amelyek szerinte akár a becsületsértés fogalmát is kimerítik. /Szentgyörgyi László: Markó Béla nem nyilatkozik az Erdélyi Naplónak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./
2002. január 11.
Sajtótájékoztatón tiltakozott Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) vezetősége az általuk etikátlannak minősített egyes sajtóközlemények ellen. Főként azt sérelmezték, hogy a Népújságban december végén Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke azt nyilatkozta: a Maros megyei városi és községi tanácsokban levő képviselőik akadályozzák a munkát, nem hajlandók a köz érdekében együttműködni az RMDSZ-es tanácsosokkal és nem a köz javát szolgálják. Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke, Molnár István, az RMSZDP főtitkára és a jelenlevő önkormányzati tanácsosok azt is állították, hogy lejárató kampány folyik ellenük a helyi magyar sajtóban. Az RMSZDP Maros megyében 17 tanácsost juttatott be az önkormányzati testületekbe. A legtöbbet Szovátán, ahol a 19 tagú testületből 6 a szabaddemokrata alakulatot képviseli. Gáll Ferenc szovátai, Lokodi Ernő nyárádremetei és Sipos Attila gernyeszegi RMSZDP községi tanácsosok saját rátermettségüket bizonygatták. - Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke a vádakról elmondta, hogy az RMDSZ-en belül az önkormányzati tanács elnöke , ilyen minőségemben elemezte a községi és városi tanácsok tevékenységét. A szovátai és a községi polgármesterek hozzá eljuttatott elemzéseiből indult ki. - Kiss Kálmán elnök a magyar kedvezménytörvényről kifejtette: nem tud egyetérteni, "hogy effektív ezek a kiajánlások", szerinte nem kell deklarációval bizonyítani magáról, hogy magyar. "Ez megalázó. Ezzel nem értünk egyet." Szerinte inkább a kettős állampolgárságra lenne szükség, Kiss szerint a státustörvény hatalmas gazdasági megerőltetés az anyaországnak, s nem biztos, hogy célba jutnak ezek az elképzelések. /(Máthé Éva): Etikátlan sajtóközlemények? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2002. január 28.
Eredménytelenül tért haza Bukarestből Virág György, a Maros megyei tanács elnöke és Kelemen Atilla helyi RMDSZ-elnök, akik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kétségbeejtő helyzete kapcsán kilincseltek a minisztériumokban. Bukarestnek azonban nincs szüksége az intézményre, sőt az elmúlt évben kifizetetlenül maradt béreket és számlákat sem hajlandó törleszteni. A színház személyzete egy hónapja semmi pénzt sem kapott. A Művelődésügyi Minisztérium nem csak hogy lemondott a két tagozattal rendelkező tekintélyes kultúrintézmény működtetéséről, de a tulajdonában lévő színház épületének állagmegőrzéséről sem akar gondoskodni. Razvan Theodorescu kultuszminiszter döntése visszamenőleg is érinti az intézményt és alkalmazottait. A városi tanácsban többségben lévő RMDSZ-frakció eldöntötte, kitart támogatási ígérete mellett, ami újabb tízmilliárd lejt jelentene a színháznak. Viszont ez is mindössze látszatmegoldás volna, hisz a minisztérium tulajdonában lévő épület állaga eléggé rossz, és sürgős javításra van szükség. /Szucher Ervin: Sikertelen bukaresti látogatás. Kilátástalan helyzetben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2002. február 6.
Rendkívül súlyos vádakkal illette sajtótájékoztatóján dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere Virág Györgyöt, a Maros megyei tanács elnökét főként azért, mert mindenképpen a város "nyakába akarja varrni" a nemzeti színházat, de nemcsak azért. "Virág György politikai zsarolás, olcsó kompromisszum révén lett megyei tanácselnök, s azóta alapvető hibákat követett el" – állította. Florea hangsúlyozta: a város túl szegény a színház fenntartásához. Az RMDSZ-PSD megállapodásról kifejtette: a román partnereknek fogalmuk sincs az erdélyi valóságról. Olyan ígéreteket tettek, melyek már létező dolgokra vonatkoznak, mint például a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar részlegének létesítése. /(Máthé Éva): Újabb NEM színház-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. augusztus 12.
Mezőség egyik kis faluja a 750 lelket számláló Székelykövesden 426 református él, az évi szaporulat 3-4 fő, de az iskolában magyarul csak elemi tagozat működik. Augusztus 11-én tartották falunapot, ekkor ünnepelték azt is, hogy a XV. századi keresztelőmedencét ismét visszahelyezték a templomba, két márványtábla közé - egyik az első világégésben odaveszett húsz katonának, a másik a következőben elpusztult tizennyolc kövesdi hősnek állít emléket. Virág György, Maros megye tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az önazonosságukat kereső közösségek tagjai megtalálják az egymáshoz vezető utat. Ez a közösségépítés alapja. A főutcán az alig egy éve életre hívott vidékfejlesztési alapítvány, a Pro Régió egyesület "székháza" egyelőre csak egy árván maradt épület. Ebből lesz nemsokára a közösségi ház, mondotta Kelemen Atilla, mikor leleplezte rajta a táblát, és képletesen az ifjaknak adta át. /Bölöni Domokos: "Jön ezer új Kőműves Kelemen". = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./
2002. augusztus 16.
Több mint egy éve dolgoznak Máramarosszigeten az épület felújításán, amely ősztől a Leőwey Klára magyar iskolának ad otthont. A külső tatarozást a város vállalta, a belső munkálatok elvégzése azonban a Leőwey Klára Egyletre hárul. Az Egylet a Medgyessy-kormánytól is vár támogatást, de a sok ígéretnek nincs látszata. Az iskola beindítása veszélybe került, ugyanis a tanintézmény akkreditálását megvonhatják, ha tanévkezdésig nem biztosítanak optimális körülményeket az oktatásra. Pesek Zoltán, az egylet elnöke hangsúlyozta: szükségük van minden pénzre, amit ígértek. Nemrég a Határon Túli Magyarok Hivatalától is járt küldöttség Máramarosszigeten, ígéretet tettek, hogy sürgetni fogják a kormányt a pénz kiutalására. A Máramaros megyei tanács ígért többszáz millió lejt ígértek, de még semmi nem érkezett. Iskolás gyerekek is jönnek az iskolába takarítani. /Pesek Attila: Hitegették a szigeti magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./
2002. november 23.
Nov. 21-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában hivatalosan megnyitották a 10. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivált. Kiss Annamária, a Maros megyei MADISZ elnöke, majd Virág György, a Maros megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket. Gáspárik Attila, a fesztivál művészeti igazgatója hangsúlyozta: "mi mindig is a Marosvásárhelyi Filmfesztivál voltunk és leszünk." A városba érkezett Kuncze Gábor a magyar kormány nevében Pro Cultura Hungarica díjat adott át Vivi Dragan Vasile román operatőrnek, aki hat díjazott magyar játékfilm operatőre volt. /Balázsi-Pál Előd: Alter-Native 10. Kuncze Gábor díjat adott át a megnyitón. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
2003. január 29.
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a Maros Megyei Tanács versenypályázatot írt ki a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatói állásának betöltésére. A bizottság Kovács Leventének, a Színművészeti Egyetem tagozatvezetőjének a pályázatát részesítette előnyben, ő lett a társulat művészeti igazgatója. /(lokodi): Kovács Levente a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./
2003. február 14.
Febr. 13-án a Maros Megyei Tanács ülésén első ízben szólaltak fel anyanyelvükön az RMDSZ-es tanácsosok. A tolmácsgép használata a liberális pártiak tiltakozását váltotta ki. A szinkrontolmács-készülék 800 millió lejbe került, a megyei tanács decemberben vásárolta meg. /Antalfi Imola: A tolmácsgép átesett a tűzkeresztségen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./ A Maros megyei román nemzetiségű tanácsosokhoz hasonlóan a sepsiszentgyörgyi román tanácsosok is presztízskérdést, no meg nemzeti ügyet kreálnak a fülhallgatók alkalmazásának megtagadásából. Annak ellenére, hogy az anyanyelvnek az önkormányzat ülésein való használatát a közigazgatási törvény teszi lehetővé. /Rostás Szabolcs: Nulla tolerancia. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2003. április 26.
Márványtáblát helyeztek el "a magyar kegyetlenség áldozataivá lett román hazafiak" emlékére ápr. 25-én Marosvásárhelyen, a prefektúra épületének falán a Vatra Romaneasca szélsőségesen nacionalista román szervezet kezdeményezésre. A marosvásárhelyi román áldozatok emlékét őrző - immár ötödik - táblán egyebek között az szerepel, hogy azt eredetileg 1936-ban, "a Románia egyesítéséért vívott háború 20. évfordulóján" állították, de 1940-ben a magyar horthysták eltávolították helyéről.Az RMDSZ szerint a romániai holokauszt emlékművét nem Marosvásárhelyen, hanem Iasi-ban (Jászváros), vagy Bukarestben kellene felállítani. - Az áldozatok emlékét minden városban meg kell őrizni. A románok között azonban még ma is sokan vannak, akik tagadják, hogy Románia felelős lett volna a holokausztért, az emlékmű Marosvásárhelyen történő elhelyezése pedig éppen erről a felelősségről próbálja elterelni a figyelmet - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Marosvásárhely lakosságát közel fele-fele arányban alkotják magyar és román nemzetiségűek. /Magyarellenes történelmi emléktáblák Marosvásárhelyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./ Hiábavaló volt az RMDSZ minden tiltakozása, Marosvásárhelyen, a Városháza falára a Vatra Romaneasca szervezet és a Hősök Kultusza Egyesület elhelyezte azt a márványtáblát, mely gyűlöletet kelt a magyar közösség iránt. A táblán az áll: "ezen falak alatt voltak bebörtönözve állhatatosságuk és az ősi nyelvhez, hithez való ragaszkodásuk miatt a következők...", s ezután 34 román név olvasható. A tábla szövege szerint ezeket az embereket megkínozták, és 1936-ban ugyanazon a helyen ugyanilyen tartalmú táblát helyeztek el, de "a horthysták megsemmisítették azt". A leleplezés után dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca szervezet elnöke kijelentette: történelmi igazságtétel történt. Helyrehozták azt, amit a horthysták elrontottak. Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke az esemény után ezt nyilatkozta a Magyar Szónak: "Lévén hogy a megye egyik legreprezentatívabb épületéről van szó, azt meg kellett volna kímélnünk a feliratoktól, minden olyan táblától, aminek ott nincs helye. Az európai gyakorlatnak megfelelően legfennebb a tervező nevét, az építtető polgármester nevét, és az épület rövid történetét, valamint az épületben levő intézmények román és magyar nevét kellene feltüntetni - hiszen Marosvásárhelyen vagyunk. A tábla elhelyezését azért is jogszerűtlen, mert nem bizonyított tény, hogy a korábbi tábla ugyanazon a helyen volt. Nagyon sajnálatos, ha a múltban bárki atrocitásokat szenvedett, de ugyanúgy sajnálom azokat a magyar és más nemzetiségű embereket, akik szenvedéseiről semmilyen maradandó jel nem szól." /(Máthé Éva): Gyűlöletkeltésre alkalmas emléktábla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2003. június 4.
Kovács Levente színidirektor és Szélyes Ferenc színművész közölte, a Tompa Miklós Társulat "Vásárhelyi Nyári Komédiázás" felcím alatt látványos programba kezd. A társulat júliusban Marosvásárhelyen és a Felső-Nyárád menti falvakban komédiákat mutat be. A színház kezdeményezését támogatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Maros megyei tanács is. /(lokodi): Vásárhelyi Nyári Komédiázás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
